Kenyérgalacsinok úsznak a Millenáris taván. Táblára van írva, ne etesd a halakat. Olvasni tudni kéne, ordítok az apukára, aki pékárut nyom a gyereke kezébe. Elveszi a kölykétől a kenyeret, látom a szemében, nem érti, mi bajom.Igenis, nagy ügy. Beszorul a kövek közé a maradék, hirtelen indul majd bomlásnak. Először algásodik, utána egy halott hal, még egy halott hal, halak a víz tetején, és tele lesz a tó döglött halakkal, te gyökér. Túldramatizálom, mondja a barátom, pedig a gyökeres, döglődő halas részt csak gondolom. Te meg bagatellizálod, vágok vissza. Minek jöttél velem, kérdezi.Nem volt jobb ötletem, rég beszélgettünk, fél órám van még táncig. Szerinte mindig beszélgetünk. A tegnapot hozza fel érvnek, jól kielemeztük azt a sorozatot. Igen, egyetértettünk, hogy hiba nem foglalkozni a nyomok eltüntetésével egy kémes filmben, Keira Knightley-nak kesztyűt kellett volna viselnie. De komolyan, úgy nem beszélgetünk, mondom.Combjára csap, miről akarsz beszélni?A fűben ülünk. Vissza aka...