Az állami irányítású és fenntartású tévé, rádió, hírügynökség és hírportál tárgyában egyetlen biztos pont létezik: hogy az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható. Ha valakik számára nem lett volna nyilvánvaló, hogy miért, a választások utáni két Magyar Péter-interjú azoknak is be kellett, hogy bizonyítsa: azért, mert az állampolgárok közössége helyett egy szélsőségesen elfogult (fideszes) pártálláspont képviseletét tartják a feladatuknak, abból az álláspontból kérdeznek és üzennek, a közszolgálat gondolata meg sem érintette őket. Lehet mondani, hogy nem elegáns egy hónappal a kormányalakítás után egyéni képviselői törvényjavaslatban rendezni ennek a kommunikációs bűntanyának a sorsát, de ugyanilyen jogos lenne az a mondás is, hogy már a kormányzás első napján is késő lett volna: egy demokráciában megmagyarázhatatlan, hogy az állam ilyesmire pénzt adjon, a polgárait pedig ilyesminek a nézésére/hallgatására kényszerítse.