Van egy pont, amikor az ember ránéz az erkélyére, a teraszára vagy a kopár korlátra, és azt érzi: ez így túl csupasz. Minden rendben van vele, csak épp nincs benne semmi varázslat. Nincs az a zöld zuhatag, nincs az a virágos futás, nincs az az érzés, hogy a fal vagy a rács egyszer csak életre kelt.