Van az a nyári esti pillanat, amikor az ember felkapcsolja a tornác lámpáját, és pár percen belül megjelennek körülötte a jól ismert szereplők. Apró molyok, szúnyogok, egy-két esetlenebb bogár, néha valami különösen szép, finom szárnyú rovar is, amelyik úgy néz ki, mintha nem is ebbe a zajos, poros világhoz tartozna. A legtöbben ilyenkor legfeljebb annyit gondolnak: szép kis jószág.