Ülök a traktoron, tavaszi munkálatok. Pihenésképpen, cigarettaszünetben olvasok. Nagyhétben a magamfajta boomer erdélyi magyarok Dsida Jenő Nagycsütörtök című remekművét mormogják magukban mintegy imaként, mindannyian ültünk már a kocsárdi váróteremben. A liturgikus év talán legmélyebb pontja ez a néhány nap, amikor a keresztény világ lassít, hallgat, és számot vet önmagával. A kertben ilyenkor két csöndben állsz egyszerre: a földében és az Istenében. Bizonyosságod, hogy a kettő ugyanaz: a föld csöndjében a Teremtő szól hozzád. Csak legyen füled a hallásra.