A paksi löszfal téglagyári szelvényén, a függőleges falsíkon jól kivehető, hogy a földtörténeti korok milyen módon alakították ki az agyag-lösz-homok-mészkő löszbabákkal tarkított rétegződését. A löszfal bányászása során sokféle mamut csontlelet került elő, melyek közül az egyik legértékesebb az 1982. évi kitermelés során felszínre hozott őselefánt agyar. Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története V. rész