A katonai vezetők, fegyverkereskedők és polgári politikusok nyilvánvaló lelkesedése ellenére, hogy a közoktatást, az egészségügyet, a lakhatást és a polgári infrastruktúra beruházásokat csökkentsék a katonai kiadások fedezetére, egyetlen európai kormánynak sem sikerült még a közkiadások tömeges átcsoportosítása a jóléti államból a hadiállam felé, amely a követeléseik teljesítéséhez szükséges lenne.