A kertész lelke decemberben hajlamos túlcsordulni a lelkesedéstől. A természet ott kint csendesedik, odabent pedig minden készen áll arra, hogy ünnepi díszbe boruljon. Ilyenkor hangzik el az a sorsdöntő mondat, amely több katasztrófa forrása volt már, mint a botlószőnyeg és a rosszul rögzített égősor együtt: