Acélba öntött közöny
A Dunai Vasmű története a rendszerváltás utáni korszak tükre: a magyar nehézipar hanyatlásáé, a stratégiai gondolkodás hiányáé és a mindenkori, de különösen az elmúlt másfél évtizedes politika cinikus beavatkozásáé. Amit ma Dunaújvárosban látunk, az nem egy vállalat bukása, hanem egy országé és a gazdasági stratégia formálóié, amely elhitte, hogy a múltból érkező ipari szimbólumok majd valahogy maguktól életben maradnak. A Vasmű sorsa nem a piac logikájából következett, hanem abból, hogy soha senki nem tekintett rá valódi gazdasági, fejlesztési feladatként – csak kezelendő politikai problémaként.
- Hirdetés -