Megdobogtatta a szívemet, amikor aratóünnepre kaptam meghívást, mégpedig a határon túlra, egy alig 200 lelket számláló településre. Az aratás ünnepe mindig is fontos, talán a legfontosabb ünnepe a gazdálkodó embernek. Ilyenkor hálát adnak a termésért, a jól végzett munkáért. Az aratóünnep során nemcsak felelevenítettek néhány lassan feledésbe menő hagyományt, hanem sor került a búzaösszeöntésre is, amikor a tizenötmillió búzaszemhez, a Magyarok Kenyeréhez a muravidéki gazdák hozzátették a magukét is.