Marosi Panni szürrealisztikus festményein a gyerekkori emlékek, az álmok és a mindenki által ismert használati tárgyak szabad gondolattársítások mentén rendeződnek kompozícióba. A színpadszerű elrendezés összhatása egy rejtett, misztikus és megfejtendő drámát sejtet; mintha a tárgyak szimbolikus jelentéssel lennének felruházva, és elrendezésük során egymást értelmeznék.