A római vízvezeték-építészet egyik alapvető technikáját már évszázadokkal korábban alkalmazták a szabinok Közép-Itáliában, derül ki abból, hogy olasz barlangkutatók és régészek egy kiterjedt, a római kort megelőző időszakból származó vízvezetéket térképeztek fel Róma északkeleti vonzáskörzetében. Az olasz örökségvédelmi hatóság (Soprintendenza) felügyelete alatt feltárt száz méter hosszú, hegybe vájt alagút jelentősen átalakítja a szabin mérnöki tudásról és a régió ókori infrastruktúrájáról alkotott képet.