Ha még élnél, talán az Álomarcú lányról énekelnél nekünk. Állnál a színpadon, előtted hatalmas tömeg, talán az Arénában, melletted barátok, zenésztársak, s mi ott, a nézőtéren könnyezve, nevetve énekelnénk veled. Olyan nehéz ez, Tamás. Olyan nehéz ez, még tíz esztendő elteltével is. Múlt időben írni rólad. Emlékképeket elővarázsolni. Százat, ezret. Mert mindannyiunknak van veled kapcsolatban. ANNYI MINDENT NEM SZERETTÉL MÉG: 10 ÉVE HUNYT EL SOMLÓ TAMÁS