Az Eurostat első negyedéves munkaerőköltség-indexe 16 százalékos növekedést mutatott Magyarországon, ám a kétszámjegyű aggregált adat mögött módszertani torzítás húzódik meg. A versenyszféra bérnyomása valójában 8 százalék körülire mérséklődött, míg a kiugró számokat a költségvetési szektor egyszeri kifizetései – a januári fegyverpénz és a tavaszi pedagógus-bérkompenzáció – okozták. Ezek a transzferek a munkavállalók szűkebb körét érintették, amit az is bizonyít, hogy a közszféra mediánbére lényegében változatlan maradt az átlagbér drasztikus megugrása ellenére. A strukturális adatok alapján nincs jele fundamentális bér-ár spirálnak, így az MNB számára a bérfolyamatok nem jelentenek akadályt a jelenlegi monetáris politika folytatásában.