Sárga az Úristen. A templomra nézel, miért éppen sárga? Sejtelmem sincs. Mégis azt súgja valami: sárga az Úristen. Vállat vonsz, felnyitod a motorháztetőt, tőled aztán hupikék is lehet, csak indítsa be ezt a szart. Nagy a baj? Képzeljem, bazmeg, nagy. Segítsek? Ja, mondjuk, befoghatnám a számat. Keressek egy cukrászdát, vagy valamit. Összecipzárazom a dzsekimet, otthagylak.Az út túloldalán fakereszt, kikerülöm, bemegyek a templomba. Dohszag, fénypászmában lebegő porszemek, hideg. Nagyobb a tér, mint képzeltem. Nincsenek freskók, szobrok, feszületek, egyedül az oltárt díszíti serleg alakú faragás. Az ablakokban tejüveg, a padok közt vörös szőnyeg. Jézus vére. Megérintem a csipketerítőt a keresztelőkúton. Rég voltam templomban. Anyám szerint nem gondol az Úristenre, akivel minden rendben.Gyerekkoromban minden este imádkoztam, anyám mondása papokra, gyerekekre nem vonatkozik. Jóéjtpuszi, anya, apa kimegy, ledobom magamról a takarót, az ágy mellé térdelek. Figyelek rá, hogy először megk...