Van egy pont, ahol az ember már nem akar magyarázni. Nem akar tanácsot adni, nem akar meggyőzni, nem akar példát statuálni. Egyszerűen éli azt, ami lett belőle. És ekkor történik valami különös: a jelenléte elkezd hatni. Erről lehet felismerni, ha valaki önazonos, vagy azzá vált.