Meghatározó kollektív élményünkké vált, hogy amit mi készítünk, azzal legalábbis szkeptikusak, rosszabb esetekben élből elítélőek vagyunk. A filmmel sincs ez másképp: hétköznapi mantrák sokaságával erősítjük azt a vélekedést, hogy a magyar vagy rossz, vagy annak ellenére lehet csak jó, hogy magyar. Hogy jutottunk idáig? CSOMÁN SÁNDOR PUBLICISZTIKÁJA.