A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. Ebből következően a rokkantsági ellátás mellett biztosítási jogviszonyt létesítő személy járulékalapot képező jövedelmet szerez, ami felveti annak lehetőségét, hogy a jövedelem alapján magasabb ellátásra tehet szert.