Veres István: Bismarck-hering télutóra Veres István 2026. 02. 18., sze - 19:06 Örülni, hogy halat ettünk, megint. A télutó étele ő, jól tud esni különféle mustárokkal, olaj- és kapribogyókkal, de nyers hagymával is. Félbevágott zsemle közt salátával, legalábbis Aladár szerint, aki időszakos halevő. Elvan nélküle hónapokig, de ha halat kell ennie, akkor gyorsan és sokat. Ezért tart otthon a kamrában mindig néhány üveg savanyú halat. Nem tudom, miért nevezték el Bismarck-heringnek, de illik rá a neve – fejtegeti Aladár, hozzátéve, hogy ez is egy olyan étel, amit kár variálni. Nem kérdez, nem alkudozik, nem simogat. Ő ilyen. Megérkezik hagymával, babérlevéllel, borsszemmel, és közli, hogy most akkor ez van. Mármint a hering. Aki szereti, az azonnal érti, aki nem, az később sem fogja, de legalább megtanulja, hogy a savanyú hal nem ellenség, hanem világnézet. Fűszere a fegyelem: katonás rendben szeletelve, németes határozottan, mégis furcsa módon vigasztalón. Aladár először csak nézi. Fe...