Vannak időszakok, amikor minden kicsit ködös. Mintha folyamatosan félhomályban tapogatóznál, döntések előtt állsz, de egyik irány sem tűnik igazán jónak. Ilyenkor nem az események hiányoznak, hanem a tiszta rálátás. Az a bizonyos belső igen, ami nélkül minden lépés bizonytalannak érződik.