Míg a 2010 előtti adópolitika a gazdasági aktivitást fojtotta meg, az adókerülést erősítette, addig a jelenlegi rendszer az ingát a másik irányába lengette ki: a tőke és a felső rétegek relatíve alacsony adóztatása mellett a fogyasztást terhelő elvonások mára a társadalmi olló kinyílásához és a belső kereslet tartós gyengüléséhez vezetett. Friss elemzésünkben rávilágítunk, hogyan vált a magyar adóstruktúra degresszívvé. A legalsóbb jövedelmi rétegek fizetik meg arányaiban a legmagasabb adót a „fogyasztásalapú” kormányzati stratégiáért, mivel pénzügyi megtakarítása és vállalkozói jövedelme érdemben csak a legfelső jövedelmi csoportoknak van. Így gyakorlatilag változatlan mondás: fizessenek inkább a szegényebbek. Ez nem csupán elméleti vita: a tőke és a munka adóztatása közötti felborult egyensúly immár a hosszú távú gazdasági növekedést is gyengíti.