A kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven … Tovább »