Kína gazdasága deflációs spirálba került: a túltermelés, a gyenge belső kereslet és a zuhanó profitok egymást erősítve fékezik a növekedést, miközben a beruházások is először estek vissza éves alapon. A torz szerkezet – magas megtakarítás, alacsony fogyasztás, exportkényszer – egyszerre növeli a japán típusú stagnálás és a globális kereskedelmi feszültségek kockázatát. A kínai állam reakciói pedig a deflációt geopolitikai problémává emelik, így az már nem pusztán belső makrogazdasági kérdés, hanem az egész világot fenyegetheti.