Volt idő, amikor a tökéletesen összeillő bútorok, a hófehér falak és a gondosan egymás mellé válogatott árnyalatok jelentették a belsőépítészet csúcsát. Akkoriban a letisztult egyet jelentett az igényessel. Ma azonban egyre többször derül ki: ez a fajta tökéletesség meglepően unalmassá tud válni. Nem azért, mert rossz. Hanem mert túl biztonságos. Túl kiszámítható.