Két évig – 2021-22-ben – zombiéletet éltünk. Letettük a maszkot, vettünk egy nagy levegőt, visszavettük. Ha visszagondolok: kedélyes, szolidáris volt az első karantén-élet. Az én buborékomban minden asszony lázasan takarítani kezdett. Én is. Csillogtak az ablakok, kincsek kerültek elő rég nem pakolt fiókokból.