Legyen színház, tánc, bármilyen előadás a program, sokan azt gondolják: a kortárs előadó-művészet baromi unalmas. Langyos, vagy túl elvont, folyton ugyanazok az alkotók szerepelnek, sehol semmi kockázat. Ami logikus is, hiszen a kockázatvállaláshoz bátorság kell, ehhez pedig olyan elfogadó közeg, ahol bárki nyugodtan megnyílhat, beszélhet személyes témákról, kísérletezhet, szabadon nyúlhat olyan eszközökhöz, formákhoz, amik a jelenlegi kánonnak, esztétikai trendeknek, elvárásoknak nem felelnek meg. Az Engedetlenség Leányiskolája ilyen biztonságos teret tart radikális és experimentális perfomance-estjein, ahová bárki jelentkezhet bármilyen, legfeljebb tízperces performansszal, amit még a szervezők sem látnak előadás előtt. A visszajelzés szabad, a taps nem – már ezzel elejét veszik a versengésnek, a minősítésnek.