„Nem az Amerikai Egyesült Államok és nem is Nyugat-Európa találta fel a toleranciát. Szomorú fintora a sorsnak, hogy Kelet-Európa egykori fejedelemségét, Erdélyt, a soha nem létezett Drakula gróf, nem pedig az 1568-as tordai országgyűlés vallásszabadságot biztosító határozata tette ismertté” – jegyzi meg Diarmaid MacCulloch történész a reformációról írott, 2016-ban Oxfordban megjelent könyvében (All Things Made New: The Reformation and Its Legacy). Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya biztosította a négy bevett vallás (római katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius) szabadságát azáltal, hogy a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást. A vallásszabadság törvénybe foglalásának idejét tekintik az unitárius egyház intézményi születésének. Kovács Istvánt, az unitárius egyház püspökét kérdeztük arról, mi volt a történelmi kontextusa ennek a törvénynek.