Nincsenek könnyű helyzetben a vészhívó központok munkatársai. Ahelyett, hogy higgadt, tárgyilagos, lényegre törő helyzetértékelés alapján határozhatnák meg, hogy hogyan reagáljanak egy adott balesetre, rendszerint felkészületlen, felzaklatott szemtanúktól kapott, megkérdőjelezhető pontosságú leírások alapján kell lépniük. A rosszul meghozott döntéseken pedig emberéletek múlhatnak – mert esetleg alulbecsülték a veszélyt, vagy, mert feleslegesen küldenek a helyszínre olyan erőket, amelyekre másutt nagyobb szükség lehetett volna. Japánban talán sehol nem annyira kritikus ez a helyzet, mint a 920 ezer lakosú Szakaiban. Az Oszaka prefektúrai nagyvárosban évente több, mint százezer – azaz naponta mintegy háromszáz – vészhívás fut be a tűzoltóságra. Átlagosan ötpercenként kell kritikus döntéseket hozniuk a diszpécsereknek. A legforgalmasabb napokon akár 250 alkalommal indítanak útnak mentőket, tűzoltókat, ami országos viszonylatban is kiemelkedő szellemi terhelés – és minden egyes alkalomm...