Kevés író mondhatja el magáról, hogy a neve önálló jelzővé vált. Ha ma valakire azt mondjuk, hogy egy helyzet „kafkai”, szinte mindenki érti, mire gondolunk. Végtelen ügyintézés. Átláthatatlan szabályok. Láthatatlan hatalom. Az érzés, hogy hiába próbáljuk megérteni a rendszert, a rendszer valahogy mindig egy lépéssel előttünk jár.