A világrend nem magától alakul. A politikusok kiemelt felelőssége, hogy a békesség vagy az erőszak felé halad-e. Kérdés, közülük hányan és mikor ébrednek rá, hogy ideje lenne felhagyni az erőszakra épülő politizálással, és mikor teremtik meg a feltételeit annak, hogy lassuljon vagy legalább korlátok közé kerüljön a fegyverkezés elszabadult spirálja. Merthogy ezen csak a gyártók és a kereskedők gazdagodnak meg, miközben a számlát a teljes lakosság fizeti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene áldozni a haza védelmére, hiszen az mindig kiemelt nemzeti szempont. A társadalmak hosszú távú biztonságát azonban elsődlegesen nem a fegyverkezési verseny, hanem a gazdasági stabilitás és az együttműködés erősíti.