Lenn a Duna partján lakom, hallgatom, hogy suttognak a habok…” – jön a nagyszállási utcáról a szerenád. A Betli duó szólaltatja meg Terikéék portája előtt a beregi nép lelkének mélységeit, noha a beregiek nem a Duna, hanem a Tisza partján laknak, és persze nem személyesen van jelen a két zenészfiú, hanem Tóth Ricsi szekrény nagyságú kazettás magnója által.– Hát… nem is tudom… – mondja az anyjának Kozma Terike.Nem tudja. Hetek óta ez jár a fejében, s még nem jött tisztába önmagával. És Tóth Ricsivel. Kozmáné az előbb nagy ajánlattal állt elő:– Papó ideköltözhetne hozzánk, a házát megkapod. Tóth Ricsi hozományából kifizetitek Öcsit, meg csináltok egy felújítást. Ráfér egy új cserép. És talán még egy Zsigulira is futja.Amit az anya most nagylelkűen felajánlott, azzal Terike már rég számolt. Így nem tud hálálkodni. Csak bólint. Ráadásul ez csak felesleges szegényember-kivagyiság, mert nem szorulnának Papó hagyatékára. Tóth Ricsi csettint (vagyis az apja, Tóth Elemér csettint), és kiugri...