Volt valami arisztokratikus benne. De talán nem is ez a legkifejezőbb jelző: inkább egy jómódú festőművészre emlékeztetett, aki fütyörészve sétálgat a Montmartre-on. Azzal a legendás körszakállal is alaposan megelőzte a korát. Az ember, aki látta, hallotta őt színpadon, filmben, azt gondolhatta róla, íme, egy bohém különc. Pedig Horváth Gyulaként száz meg ezer honfitársunk él. De BÖRTÖNBE ZÁRTÁK, MEGKÍNOZTÁK A KÉSŐBBI KOMÉDIÁST: HORVÁTH GYULA