„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.