Van város, amit jó nézni. Ez a környék olyan, amit lakni kell. Nem bejelentett lakosként, hanem őszinte mosolyként. Eger nem influencer. Nem kért visszaigazolást senkitől, és nem optimalizálta magát a figyelemgazdaságra. Mégis megvan. Megszokott és pontos, mint egy régi szótár, amelyhez akkor nyúlsz, amikor a keresőmotor cserbenhagyott. Ez nem nosztalgia. Ez szerkezet. A kultúra minden városban azzal fenyeget, hogy idegenforgalmi fogalommá lesz. Megkapja a maga logóját, felkerül a plakátra, és valaki fizetett ügyeletben vigyáz rá. Eger esetében ez nem fantom. Van néhány esemény, amely az önigazolásért létezik, nem az emberekért. Van néhány vártorony, amelyik már majdnem kellék. A veszély neve: kirakat. A kirakat előtt megállsz, fogyasztasz a szemeddel, majd elsétálsz. Nem marad benned semmi, csak az érzés, hogy voltál valahol szép helyen. A Kikötő azért indul, mert a kirakat és az emlékmű között van egy harmadik lehetőség. Nem azért, hogy ünnepélyesen kijelentse: a kultúra fontos. E...