Egy rossz, keveset futó előadást, látva a hibáit, talán könnyű újragondolni, újrarendezni. De mi történik, ha van egy nagyon sikeres, remekül kitalált és színpadra vitt produkció, amelyre várólista van? Kell-e, lehet-e tiszta lappal indulni? Erre a kérdésre már maga a címválasztás részben megadja a választ, hiszen ez még mindig a Semmi, de a 2.0 sugall egyfajta megújulást, továbbgondolást, érlelődést. DOMA PETRA KRITIKÁJA.