Szűcs Attila aktuális kiállítása könyörtelen pontossággal tárja fel korunk disztópikus és illuzórikus működését. A most bemutatott festmények megmutatják, miként torzítja el a digitalitás térnyerése a valóságérzékelést, elmosva a realitás és az illúzió határát, de egy mélyebb társadalmi válság tüneteit is felmutatják. Annak a kollektív önsorsrontásnak a képei, amelyet az együttműködés hiánya és az egymás ellen fordulás működtet. A művek világosan jelzik: nem külső erők taszítanak bennünket a szakadék felé – hanem saját vak önpusztító logikánk.