Van az a januári pillanat, amikor kilépsz a kertbe, és az orrod egyszer csak megállásra kényszerít. Nem a hó, nem a fagy, hanem egy illat. Pedig nincs virágözön, nincs lomb, nincs színes kavalkád. Mégis történik valami. A kert „megszólal”. És ami a legfurcsább: pont akkor, amikor minden más hallgat.