A build-to-suit (avagy sokszor csak ún. BTS) típusú ipari fejlesztések a magyar gazdasági és jogi környezetben is egyre markánsabb szerepet töltenek be. E konstrukciók lényege, hogy az ingatlanfejlesztő kifejezetten a bérlő – tipikusan termelő vagy logisztikai vállalkozás – műszaki, technológiai és üzemeltetési igényei alapján valósítja meg a beruházást, amelyet a bérlő tipikusan hosszú távú bérleti szerződés keretében vesz használatba. A modell sajátossága, hogy a fejlesztés és a hasznosítás annak valamennyi jogi dilemmájával szorosan és hatványozottan összekapcsolódik, így a felek között nem csupán ingatlanhasználati, hanem kockázat- és felelősség-megosztási viszony is kialakul. Mindez komplex szerződéses struktúrát, precíz jogi tervezést és az építési, finanszírozási, valamint bérleti jogviszonyok összehangolt szabályozását teszi szükségessé.