Nem hisznek a magyarok az infláció csökkenésében: a KSH mérése szerint a fogyasztói árak emelkedése júliusra 4,3 százalékra lassult, ezzel szemben áll a lakosság által érzékelt 12-14 százalékos infláció, ami nem kitaláció, hanem közvéleménykutatók mérték, a jegybank pedig publikálta ezen eredményeket. A magas inflációs érzettől nem függetlenül az áremelési várakozások 10-12 százalék körül szóródnak. Nem kell magyarázni, mi a baj a magas szinten beragadó inflációs várakozásokkal: önbeteljesítővé válnak. A bértárgyalásokon eleve magasabb szintről indulnak az egyeztetések, ha a kereskedők azt látják, hogy magasabb árakat várnak – tehát elfogadnak, pontosabban beletörődnek - a fogyasztók, akkor van tér az emelésere. És már elő is állt az inflációs spirál.