A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a mérleg valós, megfelelő okiratokkal alátámasztott adatokat tartalmazó, megbízható tájékoztatást nyújt-e az adós vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, és azoknak a korábbi közbenső mérleg jóváhagyása óta bekövetkezett változásairól. Ennek megítélése alapvetően okirati bizonyítás útján történhet. Ezért általában nem sérül a felek tisztességes eljáráshoz fűződő joga, ha a bíróság mint szükségtelent, mellőzi a közbenső mérlegre észrevételt tett hitelező törvényes képviselőjének a személyes meghallgatására vonatkozó indítványt, különösen, ha a hitelező elő sem adja, hogy a törvényes képviselő szóbeli nyilatkozatának a közbenső mérleg jóváhagyása során milyen okból lenne jelentősége – mondta ki a Kúria.