Remekül sikerült a fedett pályás atlétikai Eb; Dárdai Bence elmondta, mikor döntött a magyar válogatott mellett; Budapesten járt Guti
A Nemzeti Sport szerdai számából ajánljuk: A fedett pályás Európa-bajnokság a Los Angeles-i olimpiai ciklus első nagy atlétikai világeseménye volt. Szebb rajtban nem is reménykedhettünk, mint ami végül kijött belőle: egy aranyérem és további három döntős szereplés, megannyi egyéni csúcs. Molnár Attila két hónappal a 23. születésnapja után a magyar atlétika történetének első fedett pályás Európa-bajnoka lett bármilyen síkfutó-versenyszámban. Méghozzá klasszishoz illően élete második legjobb futásával, 45.25 másodperces teljesítménnyel úgy, hogy a végén a lengyel Maksymilian Szwed nagyon jött rá, de a szíve adott neki még egy utolsó lendületet. Az FTC sprintere Magyarország 13. fedett pályás Eb-címét nyerte meg, ami az 1966 és 1969 közötti Európa-kupák sikereivel (1966: Varjú Vilmos, súlylökés; Nemesházi Margit, 60 méter; Szabó-Nagy Zsuzsa, 800 m; 1967: Nemesházi Margit, 50 méter) tizenhétre egészül ki.
- Hirdetés -