Amikor az újhagymák kidugják a kis zöld periszkópjaikat a földből, az már a tavasz csalhatatlan jele. Ilyenkor mindig türelmetlen vagyok, szinte húzom a szememmel a hagymanövendékeket, hogy csak gyorsabban, csak egyre magasabbra! Amikor pedig már bőven van a hagymán mit aprítani, amikor a piacokon is már halmokban áll az újhagyma, akkor nem csak a vajas kenyér mellé kívánkoznak oda, hanem a salátákba és a sós süteményekbe is.