Nemszeretem-főzelék, megtűrt levelek a levesben? Vagy éppen a téli zöldségkínálat favoritja? A kelkáposzta ősszel olyan szemet gyönyörködtető, ha kézbe vesszük, és alaposan megfigyeljük, akár egy rózsa. Egymásra boruló, fodros levelei egymás után terülnek szét, ahogyan a rózsabimbó feslik a fényre, és még a színe is egy üde kavalkád, a zöld megannyi árnyalata. A haragoszöld külsők ölelik körbe az egyre haloványabb s így egyre zsengébb társaikat. Egész tavaszig lehet azután rájárni a télire eltárolt kelkáposztákra – addigra zamatosra érik vajszínű „szíve” is.