Egy kétszemélyes libatálat tesz le elénk a felszolgáló. Selymesen veri vissza a fényt a szaftos combon feszülő bőr. A párolt káposzta és a gyömbéres szilvaragu édes illata keveredik a sült hús aromájával. A tányér gyönyörű színekben játszik: a pirosasra pirult comb, a vöröskáposzta, a krémfehér-világossárga hagymás burgonya kínálja magát, a rántott máj szerényen oldalra húzódik. Már csak Latinovits Zoltán hiányzik Szindádként az ebédjelenteből, amint cinkosan átkacsint ránk a szomszéd asztaltól. Nehéz így beszélgetni, mi mégis megpróbáltuk. A téma a Márton-napi liba volt.