Szerencsém volt, és ifjan – ha nem is Párizsban, ahogy Hemingway írta a Vándorünnep című kis könyvének mottójában – egy patinás Balaton-parti településen élhettem 1954-től 23 éven keresztül. Ottlétem persze hosszabb-rövidebb időre meg-megszakadt, de mindig oda térhettem haza.