Van egy burját mese, melynek hőse vándorlás közben mindenféle „kacatot” talál az úton, ezeket mind-mind felszedi, és mindig azt mondja: „bármi legyen, gazdagít”. Végül a sok apróság felhasználásával találja meg a boldogulását: ahogy minden „rendes” mesében lenni szokott, az utolsó bekezdés a hepiendről szól. Így érettségi-szezonban újra előkerül, hogy vajon mi haszna, mi értelme volt Van, amit ki kell bírni. A „bármi legyen, gazdagít” szemlélet segít, hogy értékeljük életünk „kacatjait”