Tessék mondani, már kitehetem? Mészáros Richárd 2024. 04. 29., h - 19:27 Olyan időket élünk, hogy már az sem biztos, hogy tavasz van. Állok a május „küszöbén” térerőt keresve az udvaron. Az orgona már rég elvirágzott, helyette mézédes akác illata bódítja a fülemülét. Úgy dalol, ahogy a torkán kifér, oly sok mondandója van az apró, de harsány madárkának. Nyitott szívvel, ítéletmentes elmével tán meg is érthetnénk, hogy mire figyelmeztet. Rejtőzködő életmódot folytat, sűrű növényzetben, bozótosokban fészkel. Bujdosó életet folytattak vészterhes időkben a származásuk, hitvallásuk, nézeteik miatt üldözött értelmiségiek is, akiket bányák, fűtőkazánok sötétjébe űztek. Újságpapírba csomagolva, egyetemistaként a vonatban olvashattam értékes soraikat. Dalban, versben, esszében „énekelték ki” fájdalmukat. A kis pacsirtától alig értem a régi kedves barát hangját a telefonban. Azt mondja, előrehaladott kora ellenére most valahogy mindenben elbizonytalanodott így május elseje előtt. Pedig korább...