Magány, félresiklott beszélgetések, magunk és mások meg nem értése, szorongás. Minden darabjában valahogy ide érkezik Tarnóczi Jakab – talán ezért is hívja arra a nézőt, hogy jöjjön közelebb. Interjú. Tarnóczi Jakab: Az egyenlet vége valahogy mindig az egymástól való elszigetelődés