Volt idő, amikor a tökéletesen összehangolt enteriőr, a kapszulagardrób, a letisztult feed és a hibátlanul megkomponált „clean” esztétika tűnt a vágyott iránynak. Minden szép volt, rendezett, harmonikus – néha talán túlságosan is. Aztán valami elkezdett megváltozni: egyre többen vágyunk olyan tárgyakra, ruhákra, otthonokra, illatokra és szokásokra, amelyek nem tökéletesen másolhatók. A személyesség újra érték lett. A személyesség reneszánsza: miért lett menő, ami nem másolható?