(Kultúrsokk) Párizsban, egy fényűző műteremben a kor egyik legjobban fizetett festője kötelekkel felkötözteti magát egy keresztre. Nem szereplésből. Tanulmányként. Munkácsy Mihály a Golgota festésekor saját testén akarta látni, hogyan feszül meg az izom, hogyan torzul a tartás, hogyan viselkedik a szenvedés, amikor már nincs benne festői póz. Fotó is készült róla. A jelenet olyan, mintha a festő egyszer csak belépne a saját képébe, és rájönne, hogy Krisztust távolról nézni kevés. Írta: Barna Krisztián Ez a Munkácsy ritkán kerül az ünnepi falra. Mi szívesebben beszélünk a nemzeti festőfejedelemről, a párizsi sikerről, a Siralomház diadaláról, a debreceni Déri Múzeum monumentális terméről. Arról a Munkácsyról, akivel büszkélkedni lehet. Akit ki lehet tenni iskolai folyosóra, katalógusborítóra, kulturális emlékezetbe. Csakhogy Munkácsy sokkal zavarba ejtőbb ennél. A Krisztus-trilógiája azért hat ma is kultúrsokként, mert nemcsak Krisztus szenvedését mutatja meg, hanem azt is, hogyan mű...